Pontosan 80 évvel ezelőtt, 1932. március 13-án, Virágvasárnap született anyai nagyanyám Makón. Dédanyám és dédapám első gyermekeként látta meg a napvilágot igencsak nehéz élet elé nézve. Dédapámat a háború elvitte katonának, majd német, később orosz fogságba került. Dédanyám - amikor nagyanyám 13 éves volt - itthagyta az árnyékvilágot, ami a mai napig égető és elfeledhetetlen nyomot hagyott a lelkében.
Később Marosleléről messze vetette a sors, egészen a Mecsek lábaihoz. Sok-sok nehéz, küzdelemmel teli év, keserves kenyérkereset következett, mégis Pécs és Vasas iránt örök nosztalgia maradt emlékezetében.
Egy nehéz válás, és szétköltözés után a
napsütötte várost is kénytelen volt elhagyni, hogy lányához közel, egy kis sváb faluban kezdje újra az életét. Gyönyörű kertet gondozott, és portás lett egy nővérotthonban Budapesten.
Most csendesen, visszahúzódva él, bár nagytermészete megnyilatkozik nap nap után, de nyitottsága, szókimondó természete, beszédes jókedve mind hozzájárul ahhoz, hogy ma lányával, unokáival, dédunokáival közösen ünnepelje 80. születésnapját!
Kedves Mama, Dédi, az Isten éltessen jó egészségben és szeretetben!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése